Hát erre nincsenek szavak… vagy mégis?

Angol nyelvű szövegben jött egyszer csak szembe velem ez a szó: pizza saver. Könnyű volt kikövetkeztetni a jelentését a kontextus alapján: amikor a pizzát kiszállítják, ez az a kis háromlábú műanyag mütyür, ami nem engedi a papírdoboz tetejét hozzáérni a pizzafeltétekhez.

Igen, van rá szó: pizza saver

Rögtön az merült fel bennem, hogy ezt be kell küldeni a Lázár-Vargába. Kis szépséghiba, hogy nem tudom, magyarul hogy mondják. Pizzadoboztartó? Pizzadoboz-feltámasztó? Egyáltalán, hogyan lehet erre rákeresni?

Biztos, ami biztos, nézzük meg azért előbb a szótárban, mert többször fordult már elő, hogy egészen váratlan szavak is benne voltak – hiába, van előnye annak, ha havonta frissítik az anyagot. Tehát beizzítottam a Lázár-Vargát, beírtam, hogy pizza saver, és tessék, lehet pislogni:

A pizza saver szócikk a Lázár-Varga elektronikus angolszótárban

Tehát pizzatávtartó. Néhány webáruházban ugyan két szóban található meg (“pizza távtartó”), de ezt most nézzük el nekik, mert valójában nincs jelentősége.

Ismerjük el, ez azért nem kis dolog. Nem csak a magyar nevét tudjuk meg (pizzatávtartó), hanem még két másik angol változatot is (pizza stool, pizza table). Ez már nehezen fokozható.

Nem az ebben az érdekes, hogy egy nagyon ritka szó benne van a szótárban, mert az bármennyire is dicséretes, annyira azért nem meglepő. Ez azonban egy olyan tárgy, ami tulajdonképpen elég gyakran a szemünk elé kerülhet, mégsem biztos hogy tudunk rá szót, akár magyarul, akár angolul. Most őszintén: ki tudta eddig, hogy ennek pizzatávtartó a neve?

Nem hagyott nyugodni a dolog, és írtam a szerzőknek, hogy meséljék el, mi módon találtak erre a szóra. Nem vitték túlzásba a magyarázatot: “ettük a pizzát, benne volt ez a mütyür, na, ezt vajon hogy hívják, és vajon mi lehet angolul, rákerestünk, ezek jöttek fel” – Lázár A. Péter ennyire avatott be minket a szótárírás rejtelmeibe. Neki persze mindennapos tapasztalat, hogy egy-egy új szónak megtalálja a magyar vagy angol megfelelőit.

Varga György még elárulta, hogy mivel Facebook-oldalukon a 2019. novemberi frissítésről értesítő posztban szerepelt a szó, ezért nyilván októberben került be a szótárba.

De amilyen precíz emberek, érdeklődésem hatására még újabb szinonimákkal bővítették a szócikket, valamint jelezték, hogy már a Wikipédián is lett egy bejegyzés a témáról, bár egyelőre csak angolul: pizza saver, a magyar pizzatávtartó még hiányzik.

Nem vagyunk amúgy egyedül ezzel a “minden szónak utánajárunk”-mániánkkal (akár angolul, akár magyarul). Egyszer Medgyes Pétertől távozóban éppen kötöttem a cipőfűzőmet, amikor szeretett tanárom (tőle egyáltalán nem szokatlanul) megkérdezte: “Hogy mondják angolul azt, ami éppen a kezedben van?” Magyarul sem tudtam volna, hogy a cipőfűző végén arra a kis kemény izére mi a jó szó – tőle persze megtudtam angolul: aglet (esetleg más helyesírással: aiglet).

Azóta azt is tudom, hogy magyarul egyszerűen cipőfűzővég. Persze az agletnek is van Wikipédia-oldala, és a korábbiak alapján már az sem meglepő, hogy a Lázár-Vargában is benne van, mindkét irányban:

Az aglet szócikk a Lázár-Varga elektronikus angolszótárban
A cipőfűzővég szócikk a Lázár-Varga elektronikus angolszótárban
Share

Kunyhó-e a cabin, avagy már az angol szótáraknak sem hihetünk?

Tamás bátya kunyhója – legalább a címét mindenki ismeri ennek a könyvnek, ha olvasni nem is olvasta esetleg. Uncle Tom’s Cabin az eredeti címe angolul, tehát stimmel a magyar fordítás: a cabin ebben a kontextusban tényleg ‘kunyhó’.

Tamás bátya kunyhója az 1903-ban készült filmváltozatban
Tamás bátya kunyhója az 1903-ban készült filmváltozatban

Persze van a cabin szónak több más jelentése is, mint azt nyilván a legtöbb nyelvtanuló tudja: lehet ‘kabin’ is, persze csak a megfelelő szövegösszefüggésben, mert mondjuk ‘öltözőkabin’-t pont nem jelenthet – arra ott van a changing room. Nagyon precízen mutatja ezeket a jelentéseket (a hamis barátra külön felhíva a figyelmet!) a Lázár-Varga angolszótár MorphoMouse verziója:

cabin szócikk a Lázár-Varga angolszótárban
A cabin szócikk a Lázár-Varga angolszótár folyamatosan frissülő elektronikus verziójában 2020. 08. 15-én

Tehát ha az a kontextus, hogy az erdőben áll egy cabin az angol szövegben, akkor az nyilván ‘kunyhó’ magyarul, esetleg ‘házikó’, mint láttuk fent. Ugye? Sejthető, hogy ennél kicsit bonyolultabb a dolog.

Nézzük meg, hogyan definiálják a cabin szónak ezt a jelentését a legnagyobb, legelismertebb online angolszótárak:

  • Oxford: a small house or shelter, usually made of wood
  • Cambridge: a small, simple house made of wood
  • Macmillan: a small simple wooden house in the mountains or in a forest
  • Longman: a small house, especially one built of wood in an area of forest or mountains
  • Merriam-Webster: a small one-story dwelling usually of simple construction

Egyértelmű tehát, hogy az egyszerűséget és a szerény méretet hangsúlyozzák (meg hogy fából van, persze), teljesen egybehangzóan – erősítve a ‘kunyhó, házikó’ fordítást. Itt lehetne vége a történetnek, mert ha ennyire egyetértenek a szótárak a kérdésben, akkor sima ügyről van szó. Csak hát a fordítás még az ilyen esetekben is bonyolultabb tud lenni, mint elsőre látszik.

Történt ugyanis, hogy a leiterjakab Facebook-oldalára érkezett egy beküldés:

Milyen kabin lehetett az ott az erdőben? Jó, nyilván cabin, hiszen erről szólt eddig az egész poszt. És akkor az egyik kommentelő megjegyezte, hogy nem biztos, hogy az olyan kicsi ház, hogy lekunyhózzuk. Ekkor kezdtem el nyomozni, és bányásztam elő a fenti szótárbejegyzéseket, valamint az alábbi cikkeket és képeket.

Elsőnek nézzük rögtön ezt: https://www.nhhomemagazine.com/a-cabin-in-the-woods/pic/9853/ – itt végig, következetesen cabinként hivatkoznak cikkben szereplő csodapalotára, ráadásul az egyik alcím az, hogy A classic cabin. Ez bizony minden, csak nem kunyhó és nem is házikó, legfeljebb szándékosan kicsinyítően-játékosan – még a ‘faház’ sem lenne igazán találó, mert magyarul az is egy egyszerűbb építmény. Erdei ház? Az is kevés erre – de jobbat nehéz lenne találni felesleges túlzások nélkül (erdei meseház? csodakunyhó?).

cabin
Ezt is képesek gátlástalan módon a cabin szóval illetni, pedig még emeletes is, erkélye is van, és nem is kicsi…

Vagy nézzük ezt a csodát: https://www.archdaily.com/944069/cabin-in-the-woods-rangr-studio – egy röpke 325 négyzetméteres házikó, házacska, erdei lak… most erre mit lehet mondani? Cabin ez is, ahogy kell, cabin in the woods, oda van írva, nem ironizálnak, tényleg így hívják.

Errefelé lehet a megoldás: https://outdoortroop.com/whats-the-difference-between-a-cabin-and-a-house/ – a szerző feltehetőleg tudja, mert épített több ilyet:

Well, traditionally a cabin is a small house that was characteristic of the frontier. In other words, a rustic house. A house can especially be considered a cabin when it’s built from logs using simple tools. And in most cases the builder was traditionally the person who planned on living in it.
But that’s not even close to what we call a cabin today. Now cabins can be built very large and have lots of amenities. They can be made from logs, but certainly don’t have to be. They can be built by the people who will live in them, but that’s also certainly not always the case. In fact, I have worked as a contractor in the construction of some pretty huge and fancy cabins for other people. And a lot of those cabins today use the same construction methods and materials as most houses.
So in today’s world, I would say that a cabin is any house that’s built in a rural area, usually by a lake or in the woods, that you feel like calling a cabin.

Vannak ennek azért extrém példák is – itt van mondjuk Granot Loma, ami a “biggest log cabin in the world” a maga szerény 2400 négyzetméteres (nem írtam el) alapterületével.

Szóval megváltozott a szó jelentése, pontosabban kibővült, és most már a nagyobb, komolyabb építményeket is nevezik cabinnek. De akkor minek fordítsuk a cabin szót, ha ilyen “erdei épület” kontextusban kerül elénk? Sajnos, erre nem lehet egyértelmű választ adni, legfeljebb akkor, ha az eredeti szöveg 20-30 évnél régebbi, mert akkor a ‘kunyhó’ működni fog. Ha ennél fiatalabb a szöveg, akkor attól függ, hogy a történet vagy leírás egyéb részeiből mi derül ki az adott cabinről. Ilyenkor lehet házikótól kezdve faházon át erdei nyaralóig bármi, ami a kontextus alapján igazolható.

cabin
Erdei luxusnyaraló, írnám szívesen erre magyarul, de angolul még mindig csak cabin

Bajban akkor vagyunk, ha semmit nem tudunk meg az épületről, csak annyi hangzik el angolul, hogy “They have a cabin in the woods”, és még azt sem tudjuk, hogy legalább jómódúak-e a tulajdonosok. Ilyenkor érdemes középen maradni, és úgy fordítani, hogy “Van egy faházuk az erdőben” – ez kellően semleges, mint az angol; ha lényeges lett volna valamiért, hogy ez egy egyszerű épület vagy egy kacsalábon forgó palota, lett volna rá utalás az eredetiben is.

A címbéli (ál)kérdést megválaszolva: természetesen hihetünk a szótáraknak (kétnyelvűek között a Lázár-Vargának meg főleg, mert azt havonta (!) frissítik), de azt nem várhatjuk, hogy minden nyelvi változás azonnal megtalálható legyen bennük, és hogy minden kontextusra stimmeljen, amit írnak. Egy Google képkeresés viszont gyakran csodákra képes, és ha fordítás a feladat, onnan már csak a saját anyanyelvi képességeink szabhatnak határt a helyes megfelelő megtalálásában.

Share

Hogyan csaljunk az otthoni nyelvvizsgán?

Három tuti tipp

Nyelvvizsgát tessék, nyelvvizsgát vegyenek! Most még otthonról sem kell kimozdulnia, és a korábbival megegyező áron juthat angol vagy német nyelvvizsgához! Vagy akár mindkettőhöz! Nyelvtudás hiánya nem akadály! Rendkívüli engedmények a vírushelyzetre tekintettel!

Túlzásnak tűnik? Pedig nem az, megmutatjuk kicsit lejjebb.

A nyelvtanulás ügyében hazánkban most szinte mindenkit az otthonról letehető online nyelvvizsga kérdése foglalkoztat. Hiába elérhető már egy ideje Magyarországon is több számítógépes nyelvvizsga, eddig nem sok vizet zavartak. Persze, hiszen egészen más az, ha a vizsgaközpontban, ellenőrzött körülmények között vizsgázol, mint ha otthon, egyedül, fizikai ellenőrzés nélkül.

Bármikor vetődik fel a téma, az első kérdés mindig a csalás lehetősége: valóban kiszűrhető-e, egyenértékű lehet-e az otthonról letett vizsga a hagyományos, tantermivel. Tanárok és vizsgázók persze némileg másképp közelítik meg a problémát… ez pl. a Gyakori kérdések oldalon jött velünk szembe:

Még el sem kezdődtek a vizsgák, de a kérdés persze már felmerül.

Egy másik kommentelő azt kérdezte a témával kapcsolatos online tájékoztató közben, hogy minek a webkamera előtt bohóckodni, miért nem elég, ha elküldi a címét, ahová a bizonyítványt kéri. De számos tanárkolléga is nagyon szkeptikusan áll a kérdéshez.

Lássuk először a feltételeket: www.oktatas.hu/nyelvvizsga/nyelvvizsga_2020 – ezeknek a szabályoknak kell megfelelni, ha a vizsgaközpontod online otthoni vizsgát akar szervezni. Egészen pontosan 272 szó vonatkozik a feltétek leírására. Egy komplett, full online, otthonról lebonyolított, soha még nem volt, számítógépes, akkreditált nyelvvizsga feltételei. Ennyi erővel azt is mondhatták volna, hogy „oké, csináljátok korrektül, figyeljetek oda mindenre, amire kell!”. Innentől gyakorlatilag a nyelvvizsgaközpontokon múlik, hogy mennyire precízen és korrektül csinálják.

De legyünk egy kicsit megengedők velük, mert hiszen először csinálják. A hagyományos vizsgáztatásban már szép rutinjuk van (legtöbbjüknek), de otthoni online nyelvvizsga még soha nem volt Magyarországon. De azért ennél egy kicsit komolyabbat is össze lehetett volna hozni, már meg ne haragudjanak… Ez így jelen formájában tényleg lyukas, hetek óta megy erről a diskurzus a legkülönbözőbb helyeken, és mindenki mondja, hogy jó, de majd mire odaérünk, biztos betömik a lyukakat – hát, egyelőre nem úgy néz ki.

zuhanó ember
Ebben tuti valami csalás van, de pofára esés lesz a vége

Nézzük először is, mire van pontosan szükség az otthoni vizsgához és hogyan gondoskodik a biztonságról a négy vizsgaközpont, akiknél a járványhelyzet miatt elvileg már él is ez a változat. Ők a régi motoros Origó, a nemzetközi versenyző Euroexam, az új srác a környéken, az iTolc és a leginkább ismeretlenségéről ismert iXam.

Összeszedtük, hogy miket hoztak eddig nyilvánosságra tervezett nyelvvizsgájukról, részt vettünk nyilvános online fórumaikon, elolvastuk (helyettetek is) vizsgaszabályzataikat. Nem panaszkodásból mondjuk, de nem volt könnyű. Gyakran mást találtunk a honlapon mint az ugyanonnan letölthető szabályzatban; volt adat, ami másnapra már megváltozott. Persze azért mi bízunk benne, hogy vizsga közben már egyikük sem gondolja meg magát.

Ami közös mind a négy online vizsgában, az az alapkövetelmény laptop vagy asztali számítógép webkamerával és mikrofonnal, és persze stabil internetelérés. Alapnak gondolnánk a hangszórót vagy headsetet is, ezek közül az Origó és az Euroexam egyaránt csak az előbbit engedi, az iXam mindkettőt, az iTolc-nál pedig nyilván mellékes apróságnak tartják, mert sehol nem találtuk nyomát náluk (láttunk olyan trükkleírást a neten, ami a fejhallgatón alapult, de ezt olyan gyorsan ki lehet védeni, hogy le sem írjuk). A gépeket illetően nincsenek nagy elvárások, egy átlagos háztartásbeli laptop vagy asztali gép valószínűleg megteszi. Képernyőfelbontást az Origó és az iTolc kötnek ki (utóbbi mindjárt két különbözőt a honlapon és szabályzatában), az Euroexam és az iXam talán még gondolkodik rajta.

Ez nektek vizsgabiztonság?

A vizsga felügyeletére a szabályok webkamerát, azon folyamatos képrögzítést és hangfelvételt írnak elő, plusz a számítógép távvezérelhetőségének tiltását. Ezek megvalósításában már komolyabb eltérést láthatunk. Az Origó és az Euroexam egy külön, kamerás mobiltelefon beállítását is előírják, amivel oldalról második felvétel is készül az egész vizsgáról. Az iTolc vagy iXam vizsgát választva viszont megspórolható az extra macera, nekik elég a szembekamera (nagyon) kis felbontású képe a biztonsághoz.

Lássuk akkor, kijátszható-e a vizsgaközpontok ébersége, lehet-e csalni? Spoiler: igen.

Rögtön mutatjuk is hogyan, de előtte egy megjegyzés: mindegyik megoldáshoz szükséged lesz egy angolul stabilan jól tudó segítőre (értsd: ő fog vizsgázni helyetted), némelyikhez egy plusz laptopra, némelyikhez egy plusz monitorra. Ja, kérem, a nyelvvizsgáért meg kell dolgozni! És mindenképpen olvasd el a poszt végét is, nehogy bajba kerülj!

Első lehetőség: duplázd meg magad

A vizsgaközpontok által használt programok átveszik a géped felett az irányítást és nem engedik, hogy azt másik gépről távirányítva, más tegye le a vizsgád. Azt viszont nem tudják kiszűrni, hogy téged irányítson távolról segítőd. Ez kétségkívül költséges, ám igen egyszerű megoldást kínál tálcán. Mindketten jelentkeztek a vizsgára, amit kötelező mindenkinek egyszerre letenni. Egy-egy mobilra vagy tabletre is szükségetek lesz, amit a monitor alá érdemes jó szögben elhelyezni, erre a webkamera garantáltan nem lát rá, hiszen abban fejeden és válladon túl nem sok látszik. Segítődnek – miközben kényelmesen oldogatja a feladatokat – elég a megoldásokat sorban átküldeni. Felkészültebb versenyzők rögtön azt is hozzátehetik, hogy a puskamobilt le kell némítani, vibrálást is kikapcsolni, hogy a vizsga közben fülelő mikrofon se fogjon gyanút. Ez a megoldás persze csak az egykamerás vizsgákkal működik, ott azonban páholyban érezheted magad, érdemes a pezsgőt is rögtön bekészíteni.

Tudod, miért mosolyog? Nézd meg a kép bal szélét…

Második lehetőség: duplázd meg a képernyőd

A vizsgaszoftverek nem csak a távoli elérést tiltják le, hanem ha jól teszik a dolgukat, akkor csak egyetlen kijelző csatlakoztatását engedélyezik. Segítőd oldalról ennek a képét nehezen látná úgy, hogy a kamera őt közben ne vegye észre. Viszont, ha egy HDMI elosztót csatlakoztatsz (3 ezer forint körül kapható bármelyik számítógépes boltban), a rendszer továbbra is egyetlen monitort érzékel. Innen már csak annyi a feladat, hogy társad a saját monitorod mögé, netán az asztal mögé betegye a pótmonitort, a vizsgázót néző webkamera nem fog belőle semmit látni. Papírra felírja neked a válaszokat, felmutatja, ennyi, nem több. Oldalkamerát is bevető vizsga esetén kicsit alaposabban kell eljárnod, segítőd az asztal takarásában, kényelmes párnán ülve nézheti a feladatokat a második képernyőn. A megoldások átadását is óvatosabban kell intézni, de egy puskázáson felnőtt gimnazistának ez nem kihívás.

Érdekes lenne tudni, hogy vajon emelkedett-e az ilyen termékek forgalma mostanában…

Harmadik lehetőség: a fordítós trükk

Sokallod a plusz vizsgadíjat és a HDMI kütyü használata is kívül esik a komfortzónádon? Semmi baj, ezek nélkül is megy, ráadásul pofonegyszerűen. Laptop helyett hagyományos monitort és fölé, külön elhelyezett webkamerát javaslunk. Az azonosítás és bejelentkezés után társad simán elfordítja a kamera alatti vagy melletti monitort, átveszi tőled a valódi billentyűzetet és egeret… a kamera ebből semmit nem lát. Te ezután eljátszod a webkamerának, hogy gépelsz, gondolkodsz, egerezel. Hogy teljesen hiteles legyen, keríts lomtalanításból egy kiszuperált billentyűzetet, sehova sem bedugva, mellé egy kamu egeret (igazából egy citrom is megteszi). A webkamera ugyan nem fogja látni ezeket, de a vakegérrel és vakbillentyűzettel támogatva hitelesebben tudod másfél órán át eljátszani, hogy keményen dolgozol. Ez a trükk működik laptoppal is, külső kamerát használva, ami megengedett, viszont nem jön szóba kétkamerás vizsga esetén, mert ott garantáltan kiszúrnák. Az egyetlen webkamerával sasoló vizsgáztatók viszont esélytelenek veled szemben… már persze, ha a haverod tényleg tud angolul vagy németül.

Tulajdonképpen majdnem akárhányan csinálhatjátok, a kamera úgyis csak
egyet mutat.

Igaz, hogy ezek a megoldások a szóbelin nem, vagy csak korlátozottan fognak működni, de a mostani speciális szabályok értelmében egy fél vizsga (akár írásbeli, akár szóbeli) is a követelmények teljesítésének számít, tehát megkapod a pluszpontot, teljesíted a felvételi követelményt, stb.

Akkor most örülhetünk?

Ellenkezőleg. A csalás lehetősége több szempontból is nagy baj. Egy tanuló konkrétan azt mondta, hogy azért nem fog elmenni ilyen vizsgára, mert biztos benne, hogy olyan mértékű csalások lesznek, ami a vizsgák utólagos érvénytelenítéséhez fog vezetni. Én ugyan biztos vagyok benne, hogy az összes vizsgát semmiképpen sem fogják utólag érvényteleníteni, de már ennyiből is érezhető az alacsony bizalomszint és hogy itt tényleg baj van.

Ügyes próbálkozás, de én észrevettelek

Legyen világos: a fentiekkel legkevésbé se az a célunk, hogy bárki is csalással nyelvvizsgához jusson; pont ellenkezőleg. A hiányosságok nyilvánosságra hozásával a nyelvvizsgaközpontok figyelmét szeretnénk felhívni a problémákra, arra, hogy bizony teendőjük van, méghozzá nagyon sürgősen. Nekik is eminens érdekük, ahogy az oktatási rendszernek is, hogy ne lehessen csalni a vizsgákon. Van még lehetőségük betömni a lyukakat – a biztonság kedvéért mindegyik érintett vizsgaközpontnak elküldjük ezt az írást, és megkérjük őket, hogy reagáljanak rá. A válaszokat természetesen nyilvánosságra hozzuk.

Fontos figyelmeztetés!

Éles vizsgán a fentieket semmiképpen se próbáld ki! És nem azért, mert reméljük, hogy időközben betömték a lyukakat, és mire sorra kerülsz, már nem működnek. Sőt, ha találnál más olyan trükköt, amit itt nem ismertettünk, azt se! Egyrészt azért ne, mert csalás. Ami ennél is fontosabb: komoly bajba kerülhetsz, attól függően, hogy milyen módszerrel próbálkozol. Ha a számítógépes rendszert próbálod meghackelni, azt úgy hívják, hogy „számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény”, és akár letöltendő is lehet belőle, mert nem csak kihágás vagy vétség, hanem bűncselekmény. A bérvizsgázót alkalmazó módszerek pedig az „okirattal visszaélés” kategóriájába tartoznak, ami feljelentés esetén a pénzed bebukásánál szintén sokkal súlyosabb következményekkel járhat. Azért írtuk le mindezt, hogy az otthoni vizsgák valóban biztonságosak legyenek, hogy valóban ne fordulhasson elő, hogy a tálcán felkínált lehetőséggel esetleg mások éljenek és a végén tömegesen kelljen megsemmisíteni eredményeket. Azért írtuk le, hogy a szabályok megalkotói is rájöjjenek, egyetlen bélyegnagyságú képet adó kamerácskára meg mikrofonra hagyatkozni édeskevés, sőt extra hardver bevetése se jelent feltétlenül biztonságos vizsgát. Azért írtuk le, hogy a te nyelvvizsga-bizonyítványod, amiért keményen megdolgoztál, továbbra is stabil értéket képviseljen.

Szerencsére tragédia nem történt, innen még fel lehet állni.

Megkérdeztük a Nyelvvizsga Akkreditációs Központot, akik ezt a választ adták az esetleges csalásokat firtató levelünkre:

Az Oktatási Hivatal nevében köszönük megkeresését. Felhívjuk figyelmét, hogy honlapunkon (https://www.oktatas.hu/nyelvvizsga/nyelvvizsga_2020) megtalálható az a Felhívás,  amelyet az Oktatási Hivatal a számítógépes vizsgáztatásra már akkreditációval rendelkező vizsgaközpontok számára közzétett. Ez a dokumentum részletesen tartalmazza a kérelem benyújtásának módját és a csatolandó dokumentumokat. A számítógépes vizsgákra vonatkozó akkreditációs előírásokon túlmenően az online vizsgáztatás esetében sok egyéb informatikai feltételt is teljesíteni kellett a vizsgaközpontnak ahhoz, hogy a vizsgázók biztonságos beazonosítása, valamint a vizsga szabályszerű lebonyolítása minden szempontból biztosított legyen.

A feltételeket valamennyi kérelmet benyújtó vizsgaközpont teljesítette, így az Oktatási Hivatal – kizárólag a veszélyhelyzet idejére – engedélyezte számukra az online vizsgáztatást.

Az Oktatási Hivatal a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testülettel együttműködve mind a vizsgabiztonság, mind a vizsgázók érdekében kiemelt figyelmet fog fordítani az online nyelvvizsgák ellenőrzésére, így is biztosítva azok szabályszerű lebonyolítását, és az esetleges vizsgacsalások kiküszöbölését.

Mi az olvasókra hagynánk, hogy ettől a választól okosabbnak érzik-e magukat…

Share

A 2019. májusi angol középszintű érettségi Hallott szöveg értése feladatsora interaktívan

Ezek voltak az idei középszintű angolérettségi Hallott szöveg értése vizsgarészének feladatai – ugyanazok a megjegyzések érvényesek ezeknél is, mint a korábban megjelent Olvasott szöveg értése és Nyelvhelyesség feladatsorok esetén.

A feladatok:

Task 1

Task 2

Task 3

Ha valaki jobban szereti új, nagyobb ablakban megnyitni a feladatokat, ahhoz itt vannak a megfelelő linkek:

Angol középszintű érettségi, 2019. május, Hallott szöveg értése Task 1

Angol középszintű érettségi, 2019. május, Hallott szöveg értése Task 2

Angol középszintű érettségi, 2019. május, Hallott szöveg értése Task 3

A korábbi években szerepelt összes angol érettségi feladatsor, emelt szinten és középszinten egyaránt innen tölthető le.

Share

A 2019. májusi angol középszintű érettségi Nyelvhelyesség feladatsora interaktívan

Ezek voltak az idei középszintű angolérettségi Nyelvhelyesség vizsgarészének feladatai – ugyanazok a megjegyzések érvényesek ezeknél is, mint a korábban megjelent Olvasott szöveg értése feladatsor esetén.

A feladatok:

Task 1

Task 2

Task 3

Itt is megadjuk a feladatok közvetlen linkjét, új ablakban, akinek úgy kényelmesebb:

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Nyelvhelyesség – Task 1

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Nyelvhelyesség – Task 2

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Nyelvhelyesség – Task 3

A korábbi évek összes angol érettségi feladatsora, emelt szinten és középszinten innen tölthető le.

Share

A 2019. májusi angol középszintű érettségi Olvasott szöveg értése feladatai interaktívan

Ezek voltak az idei angolérettségi Olvasott szöveg értése feladatai – a szokásos megjegyzésekkel:

  • Az érettségin az első kérdés mindig egy mintamegoldás – itt mi ezeket is éles kérdésként szerepeltetjük (tekintsd plusz gyakorlási lehetőségnek 🙂 ).
  • Mivel ezek interaktív feladatok, a Check answers gombra kattintás után azonnal megtudod, ha valahol hibáztál, és ezeket ki is kell javítanod, mert addig nem oldottad meg a feladatot, amíg mindegyik helyes megoldást meg nem találod.
  • Ha megvan mindegyik helyes válasz, a végén megjelenik, hogy hány kérdésre válaszoltál elsőre helyesen – az érettségin természetesen csak ezt veszik figyelembe, ez alapján számold a becsülhető eredményedet.
  • A fentiek miatt a pontozás is eltér; itt egy másodikra vagy harmadikra eltalált válaszra is kapsz valamennyi pontot.
  • Az érettségin átszámítják a pontjaidat vizsgapontra, hogy a különböző vizsgarészek súlyozása egyenletes legyen; itt a feladatokon belüli százalékokat kapod meg (a fentieket figyelembe véve).
  • Természetesen a Give me a letter és a Show answer gombok is csak itt szerepelnek, az érettségin nem 
  • Az érettségin időkorlát van mindegyik vizsgarészen; elvileg itt is beállíthatnánk ilyet, de mivel ezeket a feladatokat gyakorlásnak szánjuk, inkább eltekintettünk tőle, de mindenképpen javasoljuk, hogy mérd, mennyi idő alatt oldod meg a feladatokat.

A feladatok tehát:

Task 1

Task 2

Task 3

Task 4

A korábbi évek összes angol érettségi feladatsora, emelt szinten és középszinten innen tölthető le.

A fenti feladatok megtalálhatók a lenti linkeken külön lapon megnyitva (nagyobb méretben):

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Olvasott szöveg értése – Task 1

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Olvasott szöveg értése – Task 2

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Olvasott szöveg értése – Task 3

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Olvasott szöveg értése – Task 4

Share

John melle eltűnt, egy rakás hiba viszont maradt a vizsgatesztekben

Néhány napja a Nyelv és Tudomány nyomán írtunk az új iTOLC nyelvvizsga feladatsoraiban található rengeteg hibáról. A feladatsorokat néhány nappal ezután levették, majd egy videóban próbálták elbagatellizálni a hibákat. Egy teljes hétig dolgozott az iTOLC azon a „néhány” és „apró” hibán, míg május 6-án kitették a javított változatot – nem mellesleg, így egy hétig nem volt elérhető mintafeladatsoruk, ami az akkreditáció egyik követelménye.

A hibajavítás „eredménye” egészen szórakoztató. Kijavították az összes olyan hibát, ami a Nyelv és Tudomány cikkében vagy a mi posztunkban szerepelt (a címben szereplő „John melle” is így tűnt el, pedig olyan vicces volt). Viszont a Nyest is és mi is utaltunk rá, hogy az összes hibát nem tudjuk megírni (egyszerűen túl sok volt, száznál is több). Nos, úgy tűnik, a cikkekben le nem hozott hibákból egyetlen egyet sem javítottak. Az egy teljes hétig tartó tüzetes ellenőrzés során ezek továbbra se tűntek fel az iTOLC szakértő csapatának.

Nézzünk akkor mutatóba párat a további, most is ott virító hibák közül – az érdekesség kedvéért most sem írom meg az öszeset, csak jelzem, hogy hol hány van még, dolgozzon az iTOLC is valamit a saját feladatsorán.

ugrás
Nem tudom, mire kellene itt asszociálni

Kezdjük az iTOLC C1-es, felsőfokú demó feladatsorával. Az angol C1 Reading második feladatának szövegében rögtön öt komoly nyelvi hiba van.

Nézzünk csak egyet mintának: „I’m in the job just over a year…” – ezt ki engedte be nyelvvizsgára? A Present Perfect nem ismerős? Mink meg-e kérdezhessük esztet? Igen, anyanyelvi beszélők mondanak ilyeneket. Csak nyelvvizsgaszövegbe nem volt szokás eddig ilyet beletenni, holmi szakmai alapelvekre hivatkozva. De most a jelek szerint innováció történt…

Az iTOLC vezetői többször hangsúlyozták, hogy autentikus szövegeket használnak, szerkesztetlenül. De vajon honnan tudhatja a kopipésztelő feladatíró, hogy a sotense101 nevű felhasználó (vagy bármelyik másik) épp anyanyelvi beszélő lenne? Mert a nyelvhasználata alapján szinte biztosan nem. De ugyanez igaz a többi itt megjelenő szövegre is: attól, hogy angol (vagy arra hasonlító) nyelven ír valaki egy netes fórumposztot, abból a szövegből még akkor sem lesz nyelvvizsgán egy az egyben felhasználható anyag, ha az illető egyébként véletlenül tényleg anyanyelvi. Mindenki látott már magyarul nem kevés olyan hozzászólást, blogposztot, bármilyen online megnyilvánulást, amit biztosan nem tenne bele egy külföldieknek szóló magyar nyelvvizsgába, mert borzalmasan magyartalan, slendrián hibák csúfítják. Na, pont ezt látjuk az iTOLC tesztjeiben továbbra is, csak éppen angolul.

Van még ebben a feladatban minimum négy hiba, tessék megtalálni és javítani. Kommentelők segíthetnek az iTOLC-nak, bár azt nem ígérhetem, hogy kapnak érte bármilyen jutalmat tőlük.

A C1 Reading 4. feladatát kicserélték. Beismerés? Akármiért is, jól tették, hiszen témája miatt soha közelébe se kerülhetett volna vizsgaanyagnak. Kis szépséghiba, hogy a helyette berakott szöveg a 3. sorszámot kapta, így két 3. feladat van egymás után, de ez már tényleg apróság, és különben is, komoly nyelvi hibát itt egyáltalán nem találtunk; mondjuk tesztelésit – mikor a kérdések alkalmatlanok arra, hogy a nyelvtudást mérjék – annál inkább.

elejti
Egyébként nem könnyű dolog ám ez.

De térjünk át az iTOLC B2-re. Itt is kijavították azokat a hibákat, amiket kifogásoltunk, igazán dicséretes. De például benne maradt pár ilyen, mint: „Please send email with information about yourself”. Nem, ez nem apróság, nem csak egy kétbetűs szó hiánya, hanem hibás nyelvi minta, amit itt a nyelvvizsgázó elé tesznek. Ha vizsgázó követi el ezt a hibát, annak következményei lesznek – a jelek szerint a nyelvvizsgaközpont hibázhat akárhányszor, sokadik nekifutásra is. A vizsgázónak viszont nem adják vissza a dolgozatát (mint itt történik), hogy figyelj, vannak benne hibák, javítsd ki őket, és add be újra.

De nézzük tovább, megint csak illusztrációként, íme egy hiba a sok közül: iTOLC B2, Writing 2. Option 2 instrukció: „Write a review of about 150 words about the play to an online magazine.” Igen, persze, mindenki látja, hogy a „for” lett volna a helyes a „to” helyett – csak az iTOLC feladatírói nem, pedig foglalkoztak a mondattal, mert a korábban közzétett változatban ez szerepelt: „Write a review of about 150 words about the play to your local newspaper.” – tehát kicserélték a „local newspaper”-t „online magazine”-re, a hibás prepozíciót meg benne hagyták. Egy hét kemény munkájával.

Persze a B2-ben is maradtak még hibák, angoltanárok ha belenéznek, megtalálják. Mi most azért térjünk át a B1-re.

elcsúszott
Tényleg bárkivel előfordulhat

Sajnos, a javított változatban is benne maradt néhány tesztírási hiba, például amikor két megoldás is jó egy helyen (iTOLC B1 Reading Task 1): beautiful cities, beautiful landscapes egyaránt jó; ha a vizsgázó beírja ide a „cities”-t, akkor a következő kérdést is el fogja rontani, mert oda kellene ez a szó. Az nem kifogás, hogy de hiszen látható, hogy a következőbe kell a „cities” – ez megint nyelvvizsgáztatási alaptétel, hogy ilyen nem fordulhat elő, ehhez megint csak nem kell szakembernek lenni, hogy ez belátható legyen.

A következő feladatban (iTOLC B1 Reading Task 2) a durva nyelvi hibákat javították (szép munka, kár, hogy a Nyelv és Tudomány cikke kellett ehhez, meg még egy hét), de benne maradt az, hogy két kérdésre nem adható egyértelmű helyes válasz a szöveg alapján. Tessék megtalálni, melyek azok – segítségként annyit elmondok, hogy a korábban nyelvileg hibás mondatok környékén kell keresni.

A harmadik Reading feladatban is kijavították az észrevételezett súlyos nyelvi hibákat – csak azt nem értem, hogy akkor miért mondták azt, hogy a tesztjeikben csak egy-két elütés meg vesszőhiba volt, és hogy az autentikus szövegeket nem szerkesztik át? Igazából értem, de erről majd később.

szamár
Tulajdonképpen rendben van

Az iTOLC B1 Speaking Task 2-ban van még két nyelvi hiba – ezek tényleg nem nagy hibák egyébként, de normális esetben egy ilyen sem kerülhetne bele nyelvvizsgafeladatba, pláne nem úgy, hogy mellettük egy rakás durva hiba is van. Ha a következő javított változatban is rosszul szerepel majd még, akkor elárulom, hogy mik azok.

A tesztírási hibákat nehezebb javítani, az tény – ezért is maradhatott benne az iTOLC B1 Listening 4-ban, hogy a helyes megoldás mellé két olyan helytelen választ írtak, amelyek nyelvileg hibásak, tehát kizárható, hogy helyes megoldás legyen. Igen, ez is olyan szakmai hiba, ami egészen egyszerűen nem fordulhatna elő, ha létezne bármiféle belső ellenőrzés, és lenne kellő idejük (és szakértelmük) a feladatsorok kidolgozásához. Viszont csak ebben a hónapban több mint 20 vizsgát tolnak le ugyanezzel a lendülettel.

Amikor a korábbi posztot megírtam, abban reménykedtem, hogy oké, ezeket a mintafeladatsorokat csúnyán telerakták ugyan különböző típusú hibákkal, de az éles feladatsoraik nem lehetnek ennyire rosszak. Viszont amikor a megjelent kritikák hatására nem azt mondták, hogy jajj, bocs, rosszakat tettünk fel, tessék, itt vannak a jók, elnézést, hanem elkezdtek maszatolni és csúsztatni, akkor megijedtem. Ha tényleg minden feladatsoruk ott áll készen, többszörösen leellenőrizve, garantáltan a szakmai szabályoknak megfelelően, akkor nincs okuk tagadni a tagadhatatlant. De az iTOLC válasza a FB-ra kitett, most is látható videójukban az volt, hogy a kifogásolt hibák nem hibák, ami tényleg hiba, az csak egy-két elütés.

A helyzet viszont az, hogy úgy gondolom, szó sincs az „autentikus” szövegek melletti kiállásról, rendhagyó elvek követéséről, bármik is lennének azok. A botrányosra sikerült mintafeladatsorok és azok mostani „javítása” mögött sokkal inkább kapkodás és sajnos, hozzá nem értés állhat. Ezt mutatja, hogy a publikált hibákat ugyan javították, de ennél többre egy egész hét alatt nem futotta.

harap
Én ezt nem értem

Az igazi kérdés persze nem is az, hogy valaki azért hagy elrettentő hibákat a kirakatba tett anyagaiban, mert ilyen irreális mennyiségű feladatsor legyártása esélyt sem hagy alapos munkára és ellenőrzésre, vagy más okból. A kérdés – amit nem csak mi, hanem a legtöbb nyelvtanár kérdez – az, hogy az akkreditált vizsgákat felügyelő Oktatási Hivatalt mindez továbbra is hidegen hagyja-e, kivárja a szokásos egy vagy két évet rutinellenőrzésével, vagy netán mégis érdekli, hogy ha ez van a kirakatba téve, akkor mi lehet hátul a raktárpolcokon, azokban a tesztekben, amit valódi vizsgázók a vizsgákon kapnak az iTOLC-nál.

Érdeklődve várom, hogy a nyilvánosságra került hibák mennyisége és súlyossága elég érv-e a NYAK számára ahhoz, hogy néhány feladatsort most bekérjen. Leginkább az iTOLC-nak lenne ez érdeke, mert akkor egy negatív eredménnyel zárult vizsgálat után boldogan lobogtathatnák a hivatalos papírjukat. Úgy legyen, őszintén kívánom, az egész hazai nyelvvizsgarendszer iránti bizalom érdekében.

Share

20 londoni metróállomás nevének a kiejtése

Annyira nem hangzik izgalmasan, igaz? Pedig egy nagyon hasznos és érdekes videót láthattok, ami valóban arról szól, amit a cím ígér: How to Pronounce 20 London Underground Stations.

Persze azért jóval többről van itt szó: Tom remekül prezentálja ezt az elsőre unalmasnak tűnő témát. Vagy hát miért is lenne unalmas az a kérdés, hogy mi a helyes kiejtése a Leicester Square vagy a Tottenham Court Road neveknek (fogadjunk, hogy ez utóbbit még akkor sem tudod pontosan, ha egyébként jó angolos vagy)?

Érdemes odafigyelni Tom beszédére, mert nagyon jó, kifejezetten hasznos fordulatokat használ, középfok (B2 szint) alatt is érthető módon megfogalmazva. Ha esetleg egy-két apróbb részletet nem értesz, ne aggódj, annyin nem múlik semmi. De mindenképpen érdemes akár vissza is lépni párszor, ha felismersz egy-egy érdekes kifejezést, és ezeket le is jegyezheted magadnak – néhányat majd mi is kiemelünk itt a videó után.

Akkor hát lássuk-halljuk, hogyan is ejti egy igazi londoni néhány fontosabb metróállomás nevét:

Ez aranyos volt, nem? Nézzünk néhány hasznos kifejezést a szövegből:

  • locally known as The Tube
  • you know what I mean
  • I can only teach you how I pronounce these words
  • let’s get this one done (straight away)
  • it is commonly mispronounced
  • it looks more complicated than it actually is
  • three of London’s biggest museums are located in South Kensington
  • they will know what you’re talking about
  • if you love shopping, you’ll also want to go to London’s biggest shopping center
  • let me know which tube stations you’d like me to pronounce

Bónusz érdekesség: az állomásnevek kiejtésének részletezése közben Tom néhányszor apró pontatlanságot követ el, amikor szótag helyett hangot mond angolul. Füleljetek és számoljátok meg, hogy hányszor teszi ezt.

Ez persze semmit nem von le a videó érdekességéből, mert nyilván csak nyelvbotlásról van szó – tekintsük ezt külön haszonnak, hogy ezzel is edzhetjük szövegértésünket.

Share

Hogyan tudja egyetlen nyelvvizsga romba dönteni az egész nyelvvizsgarendszer hitelességét?

Ha az iTOLC ebben a formában és ezen a színvonalon akkreditált nyelvvizsgát adhat ki Magyarországon, akkor nyugodtan felejtsük el, hogy a hazai nyelvvizsgákat bárki is komolyan fogja venni.

Mutatok majd konkrét példákat is, de először nézzük a hátteret röviden. Amíg Magyarországon csak egyetlen, állami nyelvvizsga létezett („Rigó utca”), nagyon alacsony volt a megbecsültsége – valójában rosszabb volt a híre, mint amit megérdemelt volna, de ez más kérdés. Az államilag elismert nyelvvizsgák bevezetésével (2000 januárja óta) hatalmas előrelépés történt: a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) felügyelete alá került nyelvvizsgaközpontok mindegyike szigorú szakmai standardok alapján működik, és a szabályok betartását rendszeresen ellenőrzik. Nem mondható, hogy az elmúlt 19 év zökkenőmentes lett volna a nyelvvizsgáztatás terén, de egy dolog nem merült fel soha: a NYAK szakmai kritikája. Pedig nem egyszer kellett súlyos döntéseket hozniuk – sőt, még legsúlyosabb döntésük, az egyik nyelvvizsgarendszer felfüggesztése is csak egyetértést váltott ki a szakmai közvéleményből.

Az már nem az ő hibájuk, hogy az akkreditált nyelvvizsga, mint a nyelvtudás érvényes bizonyítéka még mindig nem elég elismert hazánkban. A mai napig hallani olyan egészen elképesztő, tényekkel alá nem támasztható véleményeket, mint például hogy „a nyelvvizsgákon csak a nyelvtant nézik”, „anyanyelvi is megbukna”, „a nyelvvizsgaközpontok csak a pénzre mennek, azért buktatnak”, és sorolhatnám. Ezzel szemben minden érintett tudja a szakmában, hogy aki ma bármelyik akkreditált nyelvvizsgarendszerben megszerez egy adott szintű bizonyítványt, az valóban tud azon a szinten (nyilván hibahatáron belül). Ha pedig megbukott, akkor nem tud, ez ilyen egyszerű. Ebben közmegegyezés van – és ez került most valós veszélybe.

Miért lehet ezt kijelenteni, amikor az iTOLC még egyetlen vizsgát sem bonyolított le, hiszen csak május 6-án lesz az első időpont? Két dologból tudható: a nyelvvizsganaptáruk és a letölthető mintavizsgáik alapján.

kísérleti egér
Kísérleti egereknek érezhetik magukat a vizsgázók ezen a vizsgán

Már a májusi naptár is egészen hihetetlen: május 6-tól minden egyes munkanapra van meghirdetett iTOLC vizsganap sőt, több napra (hatra!) kettő is. Ez 26 naptári nap alatt 26 vizsga – vagy másként nézve, 20 munkanap alatt 26 vizsga. Találjon valaki ennél sűrűbb vizsganaptárt a világ bármelyik vizsgaközpontjánál! És ezt egy vadiúj vizsgaközpont tudja felmutatni – teljesen reális és hihető, nem? Májustól decemberig 36 angol B2 (középfokú) vizsgaidőpontot hirdetett meg az iTOLC. Harminchatot. 8 hónapra, közte a nyári hónapokkal. Az egész év hátralevő részére 80 (!) vizsgaidőpontjuk van különböző szinteken. Nyolcvan. Az érvényben lévő vizsgaszabályzat szerint ezeknek mindnek teljesen új feladatokból kell állnia, nulla ismétlődéssel.

Akárki ellenőrizheti, hogy az évek óta működő nyelvvizsgaközpontok évi hány vizsganapot kínálnak: angol B2 szinten (erre van a legnagyobb igény) az évi nyolc már nem számít rossznak. Még egyszer: az iTOLC-nál 8 hónap alatt van 36 – ez máshol 4-5 év.

De mi a baj a sűrű vizsganaptárral, kérdezhetné a laikus, hiszen a vizsgázóknak csak jó, ha több időpontból választhatnak. De ezt a nyolcvan vizsgafeladatsort valakinek meg is kellett alkotnia. Ezután jön a több körös ellenőrzés, átírás, újabb ellenőrzés, megint átírás. Ez időbe telik, sok időbe, még rutinos, gyakorlott vizsgafejlesztőknek is. Nyolcvan vizsga pedig nyolcvanszor annyi időbe telik. Aki már dolgozott ilyenen, az tudja, hogy ennek a 80 vizsgának a korrekt színvonalú megírása elképzelhetetlen az iTOLC vizsgaközpont által kommunikált 5+5 szakemberrel (angol+német). Olyan mennyiségben kell előállítaniuk a vizsgafeladatokat, ami kizárja a minőségi munkavégzést és korrekt ellenőrzést. És még egyszer: ezeknek persze mind különböző feladatoknak kell lenniük, nulla átfedéssel, mielőtt valaki felvetné az ellenkezőjét.

Kit fog elsodorni?

Nem is tudom, milyen hasonlattal lehetne érzékeltetni a feladat elképesztő méretét – a szakmabeliek értik, tudják, hogy ez teljességgel lehetetlen, megoldhatatlan, és kódolva van a botrány ebben a mennyiségben.

De ennél sokkal konkrétabb bizonyíték az iTOLC nyelvvizsgaközpont által letöltésre kínált mintavizsgák minősége. A Nyelv és Tudomány nyelvi hírportál egészen elképesztő mennyiségű és súlyosságú nyelvi hibát talált a vizsgált angol B1, B2 és C1 szintű vizsgák szövegében. Ugyebár ezek azok a nyilvánosságnak szánt anyagok, amikkel a nyelvvizsgaközpont meggyőzi a vizsgára készülőket, hogy náluk érdemes vizsgázni. Ezekkel csábítják a nyelvtanárokat, hogy a vizsga annyira jól mér, annyira jó feladatokat tartalmaz, hogy erre érdemes küldeni a tanítványokat. Ez a referenciapont. Ha ilyen igényességgel készítették el ezeket az anyagokat, akkor milyen színvonalat várhatunk el azoktól a feladataiktól, amiket nem tesznek ki a nyilvánosság próbájának?

Frissítés: az iTOLC levette a mintateszteket. Nem jelezték se Facebook-oldalukon, se a honlapjukon, hanem csak simán nincsenek ott a linkek már. Ettől függetlenül a cikkünkben szereplő, oda mutató linkek élnek, tehát magukat az anyagokat nem törölték, csak most már nem érthetők el közvetlenül.

Újabb frissítés: most már teljesen levették a mintateszteket, nem csak a rájuk mutató linkeket. Természetesen ezt sem jelezték – mellesleg a mintatesztek kötelezőek, tehát ilyen szempontból is szabálytanul működnek.

Tényleg csak néhány példa, a B1-es angol feladatsorból:

„It took me few weeks” – „It took me a few weeks” helyett: nem, ez nem egyetlen betű, hanem ettől gyakorlatilag az ellenkezőjére fordul a mondat jelentése, ráadásul elég szerencsétlenül.

„It’s packed with benefits, no commute to work, save money…” – inkább: „It’s packed with benefits, no commute to work, saving money …” – eleve nem túl jó ez az egész így, de a nyelvtani hiba felteszi rá a koronát. Már csak egyet, pedig van még benne: „What I have learnt on how to stay productive when working remotely?” – ezt nem is magyarázom, csak gratulálok a kérdőjelhez (vagy a szórendhez, ahogy tetszik).

billentyűzet
Hajrá, kopipészt! És véletlenül se ellenőrizzünk közben…

Itt már elkezdtem gyanakodni, és rákeresve persze könnyű volt megtalálni az eredetit – itt bizony egy az egyben, minden kritika nélkül vették át a szöveget, ami nem egy szerkesztett újságból vagy más, valamelyest megbízható forrásból származik, hanem egy szoftveres szolgáltatásokat nyújtó cég blogjából… Hajrá, kopipészt! Attól, hogy angolul van, semmi garancia sincs rá, hogy egy reklámszöveget megfelelő nyelvhelyességgel raktak össze, ahogy arra se, hogy anyanyelvi készítette. Ettől még nem lesz belőle egy az egyben felhasználható vizsgaanyag, ezt talán magyarázni sem kellene…

De ugyanebben a feladatban az egyik kérdés így lett megfogalmazva: „Commuting he misses because during that time he…” – Yoda mester személyesen? Mert rajta kívül ezt mindenki más így írta volna: „He misses commuting…” Ráadásul itt az egyik megadott (hibás) válasz így hangzik: „did a special mental training” – a training főnév angolul megszámlálhatatlan, tehát semmiképpen sem állhat előtte „a” – nem, ez sem csak egyetlen betű vagy elütés, hanem komoly nyelvtani hiba, és ezt a vizsgafeladat írója követte el. Gondoljuk meg, hány vizsgázó hányszor fogja a fejében megforgatni ezt a nyelvileg teljesen hibás alakot, és hogy ez milyen hatással lesz a nyelvtudására. Ráadásul ez tipikusan Hunglish hiba, mert magyarul az „egy képzés” vagy „egy tréning” teljesen jó. Ennek a kiszúrásához nem kell anyanyelvi lektor, elég egy stabil B2 szintű nyelvtudás. Csak hát láttuk, hogy ellenőrzésre nem maradt idő. Bár vizsgaíróként eleve nem lenne szabad ilyen szintű hibákat elkövetni, akármilyen rövid idő alatt sem.

Még két példa a kérdések szövegéből, csak gyorsan, magyarázatok nélkül, a feladatíró nyelvi kompetenciájának érzékeltetésére, és az ellenőrzési folyamat minőségének illusztrálására: „The packing is not ready yet” és „The wooden statue doesn’t match her room’s colour.” És tényleg csak azokból válogattam, amiket a nyest.hu nem írt meg, de maradt még elég sok, innen letölthető: B1 B2 C1.

Képzeljük el azt a jelenetet, amikor megbukik az iTOLC-on egy vizsgázó, és a vizsgamegtekintésre a vizsgázó magával viszi angoltanárát, aki ott szembesül a feladatsor színvonalával. Hány fellebbezés lesz? És hányan fogják megkérdezni , hogy akkor mennyit ér azoknak a vizsgája, akik átmentek? Mert ezzel a vizsgával nem az a baj, hogy túl könnyű vagy túl nehéz adott szinten, hanem az, hogy kiszámíthatatlan. Teljesen lutri lesz az ilyen kérdésekkel, hogy ki megy át és ki bukik meg.

A másik nagyon nagy probléma a nyilvánosságra hozott feladatsorokkal, hogy rosszul mérik a tudásszintet. Nem vagyok hajlandó elhinni, hogy a NYAK látta ezeket a feladatsorokat, és elfogadta őket, mint az angol B1, B2 és C1 szinteken korrekt teszteket. (A német feladatsorokról hasonlókat mondtak németes kollégák, de én csak az angolról tudok írni.)

bátorság
Ez bátorság vagy merészség? Vagy más?

Már a korábban említett súlyos nyelvi problémák önmagukban is diszkvalifikálnák ezeket a feladatokat (sőt, negyedennyi is elég lenne), de sajnos, van még tovább. Szinte véletlenszerűen lehet választani a feladatok közül, majdnem mindegyikkel van probléma a nyelvi kompetenciamérés szempontjából is. Tulajdonképpen jól használhatók lennének ezek a feladatsorok egy Testing egyetemi kurzuson, mert állatorvosi lóként szinte minden elkövethető vizsgáztatás-módszertani hiba előfordul bennük.

Nézzünk ismét csak párat, ízelítőül:

iTOLC angol B1 vizsga, Reading, Task 1 – az egész vizsga legelső kérdése kapásból rossz:

Japan is ( 0) ….home… to a unique and vibrant culture, along with beautiful (1) ……… and exciting, ultra-modern ( 2) …..…

A felhasználható szavak között szerepel a cities és a landscapes, ez utóbbit várják helyes megoldásnak az (1)-nél és a cities-t a (2)-nél, de könnyen belátható, hogy a cities hibátlanul működik az (1) helyen is – több jó megoldás is elképzelhető tehát, így a kérdés hibás.

Ugyanitt a formázás is nehezíti a vizsgázó dolgát (ugyanez a tipográfiai probléma több helyen is visszaköszön egyébként – nem figyeltek oda egészen egyszerűen):

disadvantage
s

Ezt nem lehetett volna megoldani egy sorban? Kicsit szélesebbre venni az oszlopot, hogy kiférjen? A mellette levő oszlopban úgyis rövidebb a szöveg, még jobban is nézett volna ki, ráadásul olvashatóbb.

banán
Ki mondta, hogy nem rakhatok annyi hibát egy nyelvvizsgafeladatba, amennyi csak jólesik?

Homályos instrukció: ez rengetegszer előfordul. Eleve rossz ötlet a „You read an article about diets” típusú megfogalmazás (iTOLC angol C1, Reading, Task 1 – megint elég volt az első feladat legelejéig menni, hogy hibát találjunk, remek), de ugyanezt használják szinte mindenhol, pedig nagyon nem bevett itt a Present Simple. Az instrukció többi részéhez igazodva itt is a sima felszólító mód lenne a jó: „Read this article…”. De szintén rosszul hangzik a „You don’t need 2 extracts” is – ez sokkal inkább „There are 2 extracts that you don’t need” szokott lenni ilyen kontextusban. Ez is érthetetlen egyébként, mert aki látott már ilyen instrukciókat, az tudja, hogy miket szoktak írni adott feladattípusoknál – de hogy még annak se tűnjön fel, aki ezeket ellenőrzi? Senki nem látott itt még nyelvvizsgatesztet?

Zavaró témaválasztás – igen, ez is egy típushiba a vizsgáztatásban, és persze az iTOLC is elkövette, nem is egyszer. Most nem is csak a legszebb „John’s breast” megoldásra gondolok (ráadásul tetoválás van John mellén, az sem kellene, hogy téma legyen!) – ez persze egyben a nyelvi hiba kategóriája is, tehát ha így vesszük, három hiba egy csapásra, igazán szép teljesítmény. Az könnyen belátható, hogy a szex, a vallás vagy a politika miért nem elfogadható téma nyelvvizsgáztatásban: egyesek érzékenységét sértheti, és ezáltal befolyásolhatja a teljesítményt. De mennyire megosztó lehet az iTOLC angol C1 Reading Task 4, aminek a címe Schools vital tool in combating Roma exclusion. Ilyet egészen egyszerűen nem lehet nyelvvizsgára beengedni: „Roma children often …..
A) have intellectual disabilities.”

Teljesen mindegy, hogy a cikk milyen állást foglal a témában, vagy hogy „csak” a rossz válaszok között szerepelnek a botrányos kifejezések – ez abszolút alkalmatlan vizsgatéma. Aki ezt nem érti, ne menjen vizsgafejlesztés közelébe.

Persze többször előfordul az egyik legklasszikusabb hibás feladat is, amikor a szöveg elolvasása vagy meghallgatása nélkül is megválaszolható a kérdés. Csak a változatosság kedvéért most nézzünk egy A2 szintű iTOLC feladatot (korrektek tehát, mert szinttől függetlenül egyforma a színvonal – egyformán pocsék):

Your password should be…
A) easy to remember.
B) a combination of characters.
C) your dog’s name.


Vajon melyik lehet itt a jó megoldás?

horror
Ez csak egy rossz álom lehet…

Hibás feladatkijelölés – az ember azt hinné, hogy ilyen hiba azért már nem fordulhat elő, de valószínűleg minél több tesztkészítési hibát akartak bemutatni. iTOLC angol B1, Writing Task 2: „You have to fill in the following form to win.” – és nincs semmi, amit ki lehetne tölteni, csak egy üres lap. Ennyi – nincs megadva az sem, hogy milyen műfajú írásművet várnak, csak ez: Answer the questions in about 100 words. Az most mellékszál, hogy a négy kérdésből háromban hiba van, ezt lassan megszoktuk már. De mit írjon a vizsgázó? Mert a nyomtatványkitöltés B1-en már túl könnyű, de nincs itt a nyomtatvány, amit kér kitölteni. Akkor levelet? De kinek? Esszét? Azt hová? Újságcikket? Milyen kiadványba? Jó, mondjuk már az első írásfeladatnál is az volt az instrukció, hogy „react to her email” – itt vajon mire gondolhattak?

De itt inkább abba is hagyom és az érdeklődő közönségre bízom, hogy megtalálják a felsorolt hét után a többi vizsgáztatás-módszertani hibát, mert persze van még bőven – a többiek szerintem ennyi után bemondásra elhiszik, hogy van például túl könnyen (automatikusan) kiszűrhető rossz válasz a feleletválasztásosok között, hibás megoldókulcs (nem kell ám annak örülni, ha rossz megoldást is elfogadnak, mert akkor gyanús, hogy máshol meg a jót nem fogják – erre írtunk is már példát), és még sorolhatnám.

Egészen elképesztő egyébként, hogy még a saját Vizsgaszabályzatuk is több helyen hibás, például “Szükség esetén az auditív szövegeket a teremfelügyelő a fogyatékkal élő vizsgázó részére újból lejátssza (összesen maximum 3 alkalommal) az auditív szöveget.” és “A feladatsorokat az iTOLC Nyelvvizsgaközpont Vizsgafejlesztő Bizottsága végzi, amely öt-öt nyelvtanárt foglal magában mind német, mind andol nyelvől, élükön a szakmai vezetőkkel.” Komolyan az a benyomása alakul ki az embernek, hogy itt nem csak nyelvi-szakmai hiányosságokkal állunk szemben, hanem nem is figyelnek oda.

Természetesen elméletben nem kizárható, hogy a májusi vizsgacunamira elkészített 26 vizsgájuk mind kiváló munka, hibátlan egytől egyig, vagy legfeljebb minimális, az érdemi részt nem érintő hibák vannak bennük. Csak ezt most már kevesen fogják elhinni. Ha ezek a vizsganapok így lemennek, ahogy meghirdették őket, az akkora sebet üt a hazai nyelvvizsgáztatás hitelességén, ami sokára fog begyógyulni. Majdnem húsz év telt el a modern nyelvvizsgák bevezetése óta, és a közvélemény jelentős részében még mindig nem tudatosult, hogy ez már nem a régi rendszer. Ha egy ennyi sebből vérző nyelvvizsgát be lehet vezetni, akkor nem azt fogja mondani a nyelvtanulók széles tábora, hogy ja, hát az iTOLC rossz minőségű, de a többi nyelvvizsga korrektül mér, hanem azt, hogy kiszámíthatatlanok a magyar nyelvvizsgák, úgy általában. Ez ellen kellene valamit tenni, de nagyon gyorsan.

Share